Tudományos alapok

A nyugati gondolkodásban mélyen gyökerezik az a hiedelem, hogy testünk és lelkünk két különböző, egymástól függetlenül működő rendszer. Ez a gondolkodásmód egyre inkább idejétmúlt: az elmúlt évtizedek idegtudományi eredményei arra utalnak, hogy testi működéseink és lelkiállapotunk szoros egységet alkot, folyamatos kölcsönhatással van egymásra: a pszichés stressz, és a pszichoterápia is hat többek között az immunrendszerünkre, a hormonrendszerünkre, a szív- és érrendszerünkre, befolyásolva a lombikprogram sikerességét is (1). Az érdeklődők kedvéért néhány olyan tudományos eredményt ismertetünk, amely a meddőség, illetve a táncterápia területét érinti és a test és lélek egységét támasztja alá.

A meddőség stresszt okoz, különösen a lombikprogram

pic 015Manapság sok asszisztált reprodukcióba járó páciens nem is tudja, hogy stressz-szintjének köze lehet a fogamzáshoz, és vannak centrumok, ahol nem mérik fel a kezelésekben résztvevők pszichés állapotát. A pszichés stressz jellemzőbb a pár azon tagjára, akinél meddőséggel kapcsolatos problémát találtak, bár a másik tagot is befolyásolja (2). Egy több mint száz résztvevőt számláló felmérésben a meddőségi kezelésre járók 40%-ában derült ki valamilyen pszichés probléma, jellemzően szorongás és/vagy depresszió (3). A meddő páciensek stressz-szintje a kezelések alatt az idő előrehaladtával nő: nem meglepő, hogy a lombikprogramig eljutó páciensek már igen magas stressz-szintről számolnak be. Egy felmérésben például az IVF-ciklus kezdetén járó nők 54%-a enyhe, további 19%-a közepes depressziós tüneteket élt át (4). A tünetek súlyosabbak, ha az illető már korábban is volt depressziós, de az IVF megelőző depressziós tünetek nélkül is igen megterhelő élmény: fizikai, de legalább ugyanakkora pszichés stresszor (5). Az IVF-ben részt vevő nőknek majdnem fele úgy nyilatkozik, hogy életük legfelkavaróbb élménye a lombikprogram volt (6). A sikertelen ciklusok után a depressziós tünetek mellett a harag és az elszigeteltség érzése is megjelenik, és ezek az érzések hosszú időn keresztül fennállnak. A tünetek a férfiakat is érintik: a sikertelen IVF után a nők 66%-a és a férfiak 40%-a számolt be depressziós tünetekről, amelyek egyes esetekben még 18 hónappal később is fennálltak (7).

A stressz csökkenti a lombik sikerességét

A tudományos bizonyítékok azt jelzik, hogy a stressz-szint befolyásolja az asszisztált reprodukciós kezelések kimenetelét; azt is, hogy végigcsinálják-e a kezelést a páciensek; és hogy hogyan viselik a páciensek az esetleges későbbi terhességi komplikációkat (1). Gyakori és nagyon jellemző, hogy a stressz és a depressziós tünetek miatt a párok nem is csinálják végig az összes IVF-ciklust, amelyre lehetőségük van vagy amennyit a biztosító finanszíroz. A lombikprogram idő előtti abbahagyása természetesen jelentősen csökkenti a fogamzás esélyét.

A stressz más módon is csökkenti az IVF-ciklusok sikerességét: a témában sok kutatás született, összesen 16 tanulmány támasztja alá napjainkig, hogy a stressz-szint és az IVF sikeressége között fordított összefüggés van (pl.: 8-16). Az egyik legmeggyőzőbb ezek közül az a kutatás, ahol 151 nőt vizsgáltak IVF-ciklusuk kezdeti szakaszában, majd végigkövették ciklusukat és létrejövő terhességüket is (12, 13). Az eredmények szerint a ciklus előtti pszichés állapot (stressz-szint) nagyon sokféleképpen befolyásolta a sikerességet: a stressz összefüggött a később leszívható petesejtek számával, a megtermékenyített petesejtek számával, a teherbeesés esélyével, az élveszülés esélyével és a születendő baba születési súlyával is (minél alacsonyabb volt az IVF-ciklus előtti stressz, annál jobbak voltak ezek a mutatók).

A pszichoterápiák növelik a teherbeesés esélyét

pic 091 A kutatások szerint a meddőségi kivizsgáláson és kezeléseken részt vevő nők körében mind az egyéni, mind a csoportos pszichoterápia csökkenti a stresszt, a szorongásos és a depressziós tüneteket, mi több, a pszichoterápián való részvétel növeli a teherbe esés esélyét is (17).  Az egyik első ilyen tanulmány 60, IVF-ben részt vevő pár bevonásával készült, akiket két csoportra osztottak: az egyik csoport nem kapott pszichés támogatást, a másik csoportnak egy képzett nővér tartott oktatásokat és támogató beszélgetéseket. Az utóbbi csoportban lényegesen alacsonyabb volt a szorongás és a depresszió mértéke, és míg a támogatott csoport 43%-a esett teherbe, a nem támogatott csoportban csak 17% (18). A szakemberek többnyire olyan, összetett programokat ajánlanak, amelyek relaxációs technikákat, stresszmenedzsmentet és csoportterápiás támogatást ötvöznek. Tipikus esetben 5-10 alkalom után már mérhető a hatás: csökken a depresszió, szorongás, a harag és ellenségesség érzése, javul az alvás és a fejfájás (19). De nemcsak jobban érzik magukat a pszichoterápián részt vevő nők, hanem nagyobb eséllyel is esnek teherbe: egy kutatásban a szakemberek 184 meddő nőt vizsgáltak, egy részük relaxációs-stresszkezelő csoportterápián vett részt, más részük nem kapott pszichoterápiát. A terápiára járó nők 55%-a, a nem járó nők 20%-a lett terhes (20, 21). Ezt a kutatást megismételték olyan nőkkel is, akik kifejezetten lombikprogramban vettek részt. A második IVF-ciklus idejében a pszichoterápiára járó nők 76%-a, a nem járó nők 20%-a lett terhes (22). A szakemberek szerint mindez annak köszönhető, hogy a pszichoterápia csökkenti a stresszt, ezáltal közvetve az immunrendszer állapotát is javítja. Az immunrendszer megfelelő működése pedig kulcsfontosságú a fogamzást illetően.

A táncterápia a stresszre és a testi működésekre is hat

pic 025A mozgás- és táncterápia viszonylag új terápiás megközelítés, ezért napjainkig még igen kevés kutatás történt a hatékonyságát illetően. Olyan vizsgálat még nem készült, amely kifejezetten a táncterápia és a teherbe esés kapcsolatát vizsgálta volna. Különféle egyéb betegcsoportok bevonásával készült kutatások azonban arra utalnak, hogy más pszichoterápiákhoz hasonlóan a táncterápia csökkenti a stresszt, csökkenti a depressziós tüneteket, hatással van a hormonrendszerünkre, az immunrendszerre, a szív- és érrendszerre. Tumoros betegek körében a táncterápia jelentősen javította az életminőséget, csökkentette a fáradékonyságot (23), egy magas vérnyomásban szenvedő páciensekkel történt vizsgálat eredményei szerint pedig már négy hetes mozgás- és táncterápia jelentősen javította a résztvevők vérnyomását, pulzusát, és egyéb szívműködési mutatóit (24). Ez a terápiás forma stabilizálja a stresszrendszert és csökkenti a résztvevők stressz-szintjét: 12 hetes mozgás- és táncterápia a vérben keringő szerotonin- és dopaminszint befolyásolása, valamint a szimpatikus idegrendszer stabilizálása révén hatékonyan csökkentette a depressziós és szorongásos tüneteket és az érzelmi stresszt enyhe depresszióban szenvedő résztvevők körében (25).

  1. Campagne DM. Should fertilization treatment start with reducing stress? Hum Reprod 2006; 21:1651.
  2.  Dhaliwal LK, Gupta KR, Gopalan S, Kulhara P. Psychological aspects of infertility due to various causes–prospective study. Int J Fertil Womens Med 2004; 49:44.
  3. Chen TH, Chang SP, Tsai CF, Juang KD. Prevalence of depressive and anxiety disorders in an assisted reproductive technique clinic. Hum Reprod 2004; 19:2313.
  4. Demyttenaere K, Bonte L, Gheldof M, et al. Coping style and depression level influence outcome in in vitro fertilization. Fertil Steril 1998; 69:1026.
  5.  Eugster A, Vingerhoets AJ. Psychological aspects of in vitro fertilization: a review. Soc Sci Med 1999; 48:575.
  6.  Freeman EW, Boxer AS, Rickels K, et al. Psychological evaluation and support in a program of in vitro fertilization and embryo transfer. Fertil Steril 1985; 43:48.
  7.  Baram, D, Tourtelt, E, Muechler, E, Huang, K. Psychological adjustment following unsuccessful in vitro fertilization. J Psychosom Obstet Gynecol 1988; 8:181
  8. Olivius K, Friden B, Lundin K, Bergh C. Cumulative probability of live birth after three in vitro fertilization/intracytoplasmic sperm injection cycles. Fertil Steril 2002; 77:505.
  9. Rajkhowa M, McConnell A, Thomas GE. Reasons for discontinuation of IVF treatment: a questionnaire study. Hum Reprod 2006; 21:358.
  10. Kee BS, Jung BJ, Lee SH. A study on psychological strain in IVF patients. J Assist Reprod Genet 2000; 17:445.
  11. Kemeter P. Studies on psychosomatic implications of infertility–effects of emotional stress on fertilization and implantation in in-vitro fertilization. Hum Reprod 1988; 3:341.
  12. Klonoff-Cohen H, Chu E, Natarajan L, Sieber W. A prospective study of stress among women undergoing in vitro fertilization or gamete intrafallopian transfer. Fertil Steril 2001; 76:675.
  13. Klonoff-Cohen H, Natarajan L. The concerns during assisted reproductive technologies (CART) scale and pregnancy outcomes. Fertil Steril 2004; 81:982.
  14. Merari, D, Feldberg, D, Shitrit, A, Elizur, A, Modan, B. Psychological characteristics of women undergoing in vitro fertilization: a study of treatment outcome. Israel J Obstet Gynecol 1996; 7:65.
  15. Sanders KA, Bruce NW. Psychosocial stress and treatment outcome following assisted reproductive technology. Hum Reprod 1999; 14:1656.
  16. Smeenk JM, Verhaak CM, Eugster A, et al. The effect of anxiety and depression on the outcome of in-vitro fertilization. Hum Reprod 2001; 16:1420
  17. de Liz TM, Strauss B. Differential efficacy of group and individual/couple psychotherapy with infertile patients. Hum Reprod 2005; 20:1324.
  18. Terzioglu F. Investigation into effectiveness of counseling on assisted reproductive techniques in Turkey. J Psychosom Obstet Gynaecol 2001; 22:133.
  19. Domar AD, Seibel MM, Benson H. The mind/body program for infertility: a new behavioral treatment approach for women with infertility. Fertil Steril 1990; 53:246.
  20. Domar AD, Clapp D, Slawsby EA, et al. Impact of group psychological interventions on pregnancy rates in infertile women. Fertil Steril 2000; 73:805.
  21. Domar AD, Clapp D, Slawsby E, et al. The impact of group psychological interventions on distress in infertile women. Health Psychol 2000; 19:568.
  22. Domar AD, Rooney KL, Wiegand B, et al. Impact of a group mind/body intervention on pregnancy rates in IVF patients. Fertil Steril 2011; 95:2269.
  23. Bradt J, Goodill SW, Dileo C. Dance/movement therapy for improving psychological and physical outcomes in cancer patients. Cochrane Database Syst Rev. 2011 Oct 5;(10):CD007103. 
  24. Aweto HA1, Owoeye OB, Akinbo SR, Onabajo AA.  Effects of dance movement therapy on selected cardiovascular parameters and estimated maximum oxygen consumption in hypertensive patients. Nig Q J Hosp Med. 2012 Apr-Jun;22(2):125-9.
  25. Jeong YJ1, Hong SC, Lee MS, Park MC, Kim YK, Suh CM. Dance movement therapy improves emotional responses and modulates neurohormones in adolescents with mild depression. Int J Neurosci. 2005 Dec;115(12):1711-20.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s